A tücsök

Egyszer a vállon ülő tücsök így szólt ahhoz akinek a vállán ült:
Azért lettél és láttál annyit, hogy tovább add, nem azért, hogy hallgass, vagy azzal büntesd barátaid, hogy nem osztod meg velük tapasztalataid!
Tegyen mindenki így, legjobb tudása szerint. Ki miben jártasabb, ki miben hiteles! Te is tedd, vagy ha más teszi, hallgasd és értsd. Amikor majd mindenki így tesz, nem lesz baj sehol.
Ne félj tenni, szavaid vagy meghallgattatnak, vagy elszállnak. Ki meghallgatja azért érdemes volt szólnod és ő is valószínűleg ő is valamikor valahol valakikhez szólni fog. Ki mellet elmegy szavad, azért nem kár. Te megtetted, amit kellett, mert tudtad, a tapasztalat kötelez. Szándékod és célod, nem kérdőjelezheti meg senki. Ám lesz, aki mégis korhol majd, ő az aki mellett elmentek szavaid, és emlékezz, ő érte nem kár. Tedd most te, mit ő is tett, a te szavaiddal. Hallgasd meg, hagyd hadd szálljon el melletted, ha úgy érzi, hogy neki te nem adtál semmit.  A te dolgod itt volt, és van. A jelen dolga te vagy és mind az akinek ezt írtam. (Buzsik Tibor a tücsök)  2012.08.12

Bookmark the permalink.